ASZTROLÓGIA
***
Copyright Kozmosz '2000
A progressziók értelmezése II.
(kivonat az Asztrológiai Praktikumból - KOZMOSZ 2000)

A direkciók befolyása:

Bailey szerint a direkciók befolyása a progressziók három formájában jut érvényre.
1.- A jelek (és azok dekanátusai) által, amelyek a progressziónál fogva következetesen felkelnek.

2.        -  Az MC., Nap, Hold és planéták által, a radix és  a progresszív horoszkóp új jelei és házai által.
3.        - Végül, amik sokkal fontosabbak, mint az 1.- és 2.- alattiak és a gyakorlatban rendszerint egyedül nyernek alkalmazást:

Az MC., Asc., Nap, Hold és planétáknak a radix és progresszív helyeikhez való direkciós fényszögei által, vagyis a tulajdonképpeni szekunkder direkciók által.
Az 1.- szerint új felkelő jelek a radix befolyáshoz egy nekik megfelelő befolyást kevernek. Tegyük fel, pl.,  hogy a radix horoszkóp Asc.-e a Halak-ban áll és ez progresszió űltal a Kosba megy. Aki a "szintézist" megtanulta, könnyen átláthatja, hogy a radix Asc. milyen tulajdonságokat ad és a Kos jel milyen színezetet  adhat annak.

A dekanátus befolyása is figyelembe vehető, bár Morin ezt feleslegesnek tartja. Aki ezt mégis tenni akarja, az jól teszi, ha Bailey ide vonatkozó szabályait figyelembe veszi:
Ha a progresszív Asc.-en az első dekanátus van felkelőben, az I. ház ügyei, a másodiknál az 5. ház ügyei, ha a harmadik ház, úgy a 9. Ház ügyei lépnek előtérbe. Bailey ugyan még további finomításokat ajánl, de ez messzire vezetne. Egyébként sincsenek velük kapcsolatban kellő tapasztalatok, ezért itt mellőzzük őket.

A 2.- szerint az MC., Nap, Hold, és planéták progressziói új jelekben és házakban váltakozó eseményeket hoznak az életben és a környezetben, összhangban az illető bolygók  természetével, kozmikus  determinációjával és a progresszió által elért házzal.
Leggyakrabban a pr. Hold befolyása lesz észlelhető, miután ez 28 éve alatt minden jelen és házon áthalad és ezáltal következetesen minden jel és ház változatos befolyását a mindennapi életbe vetíti.

A 3.- szerint sokkal kimerítőbb tárgyalást kívánnak az MC., Asc., Nap, Hold és planéták progressziója által képezett direkciós fényszögek.

Direkciós eljárásoknál A Nap, Hold , Asc., MC. és Szerencsepont esetében helyes.

A Napnak általános analógiája szerint jelentősége van életünkben, testalkatunkban, fontos életkörülményeinkben, sikereinkben, felemelkedésünkben és sok másban. Morin szerint ez csak akkor áll fenn, ha a Nap a radixban erre determinálva van. Ez egy fenntartás, amely a Hold szignifikátori jelentőségére is áll. A szekunder direkciók ismertetését azonban nem akarjuk itt most Morin tanaival megnehezíteni, maradjunk az általánosan használt feltevéseknél.

A Hold jelentőségét az egészséggel, a tartózkodási hely és életkörülmények megváltoztatásával, nőkhöz és néphez való viszonyokkal hozzák kapcsolatba. A Szerencsepont jelentőségét általánosságban a szülött birtokállományával és különösen annak a háznak az ügyeivel hozzák kapcsolatba, amelyben áll.  Az Asc. És MC: nemcsak általános analógiák alapján - amelyek Morin determinációs elmélete szerint nem mindig ruházhatók fel az általánosan használt szignifikátori jelzőkkel, - hanem külön is a szó legszorosabb értelmében a szülött szignifikátorai.
Az Asc. direkciói tehát emiatt mindenkor nyújtanak lehetőséget arra, hogy a szülött életének, egészségének, személyes ügyeinek alakulására következtessünk. Az MC. direkciói ugyanezen oknál fogva a szülött hivatásbeli tevékenysége, esetleges eredményeire, sikerekre, rangra, társadalmi, vagy hivatásbeli emelkedésre, üzletekre stb. enged következtetést. Ezzel a jelentőséggel az MC. egy bizonyos fokig analógiában van a Nappal, ugyanúgy az Asc. a Holddal, csak azzal a különbséggel, hogy Morin legszigorúbb felfogása szerint  az Asc. és az MC. mindig szignifikátor, a Nap és Hold azonban tulajdonképpen csak akkor, ha a radixban a nekik tulajdonított jelentőségre determinálva vannak.

Hogy a vonatkozó direkciók nem mindig egyeznek, annak fő oka az,  hogy a Napot és Holdat általánosan a nekik analógiai alapon betudott jelentőségek mindenkori szignifikátorának tekintik. Egy ok, amelyet tudomásunk szerint még senki sem hangoztatott. A Morin féle direkciós tan erről a témakörről részleteket is hoz.
Vegyük egyelőre a dolgot úgy, mintha a használatos szignifikátor elmélet helyes volna. Itt csak annyit kívánunk még megemlíteni, hogy Morin szerint a Szerencsepont igazolt szignifikátornak tekinthető.
Az imént említett szignifikátorokkal szemben a promisszorok állnak. Promisszornak az általános asztrológiai gyakorlatban a Neptun, Uránusz, Szaturnusz, Jupiter, Mars, Vénusz és a Merkúr planétákat tekintik. A Nap és Hold is ide számíthatók, ha más szignifikátorokhoz  - mint pl. az Asc., MC. vagy Szerencseponthoz dirigáljuk. A promisszorok jelentősége a prognózis számára saját természetükből és azon házakból adódik, amelyekben állnak vagy amelyeket dominálnak. Ez a jelenlét vagy domináció progresszív, - a radix direkcióknál a radix házakra vonatkozik, progresszív - progresszív direkcióknál a progresszív horoszkóp házaira.
A szignifikátorok és promisszorok definíciójához e helyen, teljes határozottsággal - eltérően a szokásos tanultaktól egyszer és mindenkorra a következőket kívánjuk megjegyezni:
Ellentétben az általánosan használt módszerekkel, minden asztrológiai tényező, amely minden körülmények között csak szignifikátor lehetne és nincsen olyan, amely minden körülmények között csak promisszor lehetne.  Szabály szerint csak az a bolygó szignifikátora egy bizonyos dolognak, amely arra a dologra, amelynek szignifikátora legyen, megfelelően erősen determinálva van.  Így pl. egy 2. házban jól álló - a 11. Házzal álló Marssal trigonban összekapcsolt Jupiter a 2. ház ügyeit fogja szignifikálni, amellett egy kedvező baráti befolyást fog ígérni, tehát a promisszor szerepet fogja betölteni. A 11. ház  ügyeinek azonban Mars lesz a szignifikátora és Jupiter a promisszora. A direkcióknál sem más a helyzet. Az a pont, ahová dirigálunk - és amely önállónak tekintendő - a szignifikátor, legyen az most planéta, Asc., vagy MC. Ezek szerint egy és ugyanaz a pont egyszer szignifikátor, egyszer promisszor, aszerint, hogy a fixen állónak gondolt Vénusz a szignifikátor és pedig azoknak az ügyeknek a szignifikátora, amelyre a mindenkori horoszkópban determinálva van és az MC. a promisszor, ha ellenben a Vénuszt visszük a fixen gondolt MC.-hez, úgy az MC. a szignifikátor - ebben az esetben természetesen a tisztségnek, rangnak, stb. a szignifikátora - és a Vénusz a promisszor. Kivételt csupán a Szerencsepont képez, ez mindig és minden körülmények között csak szignifikátor lehet.

Az egész általánosságban betartandó elvi tantételek:

1.- Legyünk figyelemmel a szülött környezetére. Az a jóslat, amely a szerencsés körülmények között született egyéniségre helyes, nem lehet ugyanolyan mértékben helyes egy szerencsétlen körülmények között születettre. Ezek különbségek, amelyek ki tudja milyen messze visszanyúló születés előtti körülményekre vezethetők vissza.

2.- Sohasem hagyjuk figyelmen kívül a radix képet és az azzal jelzett hivatáslehetőségeket, mert  "az a földben lévő gyökér, amelyből az élet kinő".

3.- Ha a radix nem ígér szerencsét, a direkció sohasem fogja ezt a szülöttnek biztosítani.

4.- Ha a szülött konstitúciója jó, ne következtessük, hogy az első támadás rá nézve végzetes lehet.

5.- Elsősorban a radix ígéreteit nézzük, azután a mindenkori bázisos direkciókat és a lunárprogressziókat csak utóbbiakkal összhangban bíráljuk el.

Bailey a következő fontos elméletet tanítja:

Ha két bolygó egy direkciós fényszöget képez, amely radix fényszögével ellentétben van, úgy a direkciók rendszerint gyengén hatnak.

Kétséges azoknak a planéták direkciós fényszögeinek hatása, amelyeknek a radixban nincs fényszögkapcsolatuk. Ezzel szemben igen erős azoknak a hatása, amelyeknek a radixban analóg fényszögeik vannak. Wilde G. az ilyen direkciós fényszögeket promisszor direkcióknak nevezi, mert a lehető legnagyobb a valószínűség arra, hogy valamit hoznak. A direkciók hatását a bázisos direkciók és a lunárprogresszusok összejátszásából kell megítélnünk. Minden planéta elsőrendű fényszögeinél (konjunkció, oppozíció, trigon, kvadrát, szextil) 2 fokos hatókört, a másodrendű fényszögeknél 1 fokos hatókört, és a paralleleknél 30 perces hatókört ajánlott számításba venni. Emiatt a jelentős direkciók évekre kiterjednek és hatásuk ez alatt az idő alatt lunárprogresszusok és más tényezők ismételten, tehát többször is kiválthatják. A lunárprogresszusokon kívül nap és holdfogyatkozások, újhold és radix és progr. pozíciók tranzitjai is kiválthatnak direkciókat.
A bázisos direkciók és a lunárprogresszusok összejátszásából és az azokból folyó lehetséges következtetésekről Sepharial a következőket mondja:

A.- Ha a bázisos direkciók és lunárprogresszusok természetük szerint egyeznek, - tehát mindkettő jó vagy mindkettő rossz - a lunárprogresszusok jelentős eredményeket fognak kiváltani, amelyek természetét többnyire az a bolygó árulja el, amelyhez a pr Hold  dirigálva lesz. Ebben az esetben a planéta kozmikus helyzete és házpozíciója figyelembe veendő.
B.- Ha bázisos direkciók és lunárprogresszusok természetük szerint nem egyeznek, a lunárprogresszusok hatáskiváltásai esetleg gyengék, vagy nem állandók lesznek éa a szülött ügyei ezalatt az idő alatt egy kevésbé nyugalmas jelleget fognak ölteni.  A fényszögek természetét illetően gondolni kell arra, hogy jótékony planéták rossz fényszögei kedvezőtlen, és kártékony planéták jó fényszögei kedvező befolyásokat is előidézhetnek.
C.- Ha a bázisos direkciók vegyes természetűek, - tehát részben jók, részben rosszak -  akkor a hatásperióduson belül úgy a jó, mint a rossz lunárprogresszusok fognak akcióba lépni.
D.- Ha ellentétes természetű bázisos direkciók keletkezése között egy, két vagy több éves periódus adódik, úgy e periódus közepe kritikus időszakot ad. Amíg ez a kritikus időszak tart, a lunárprogresszusok összhangban fognak működni az elől haladó jó bázisos direkciókkal, de a kritikus évben /időszakban/ jó és rossz természetüket szabadon fogják kifejteni.
E.- Ha egyező természetű bázisos direkciók között két, vagy több éves periódus adódik, akkor az egész időszak - ennek a természetének megfelelően - jó vagy rossz lesz. A lunárprogresszusok ezzel a tendenciával összhangban fognak hatni.

A fent kifejtettek Sepharial szerint megmagyarázzák azt a tényt, hogy bizonyos időben a lunárprogresszusok az általuk jelzett előnyöket nem valósítják meg, másrészt pedig rossz lunárprogresszusok elmúlnak anélkül, hogy a szülöttnek kárt okoznának.


Előző <<   I.  II.   III.   IV.   V.   VI.   VII.   VIII.  IX.   >> Következő