ASZTROLÓGIA
***
Copyright Kozmosz '2000
A Glahn-életkör I.
Az életkör, amennyire hosszadalmas tapasztalásunk alapján mondhatjuk, talán a modern asztrológia legérdekesebb és legjelentékenyebb eredményeinek egyike.
Glahn, német asztrológus ismertette először, de jóllehet, az "életkör" Glahn eredeti művének tekinthető, maga is hivatkozik arra, hogy módszerének régi indiai hagyomány az alapja. Röviden ismertetem az "életkör"-t, bizonyos módosításokkal, hozzáfűzésekkel, mert Glahn módszerét egyszerűsíteni lehet és tapasztalatból leszűrt megfigyelésekkel, egészíthetjük ki.
Az "életkör" időbeosztása nem csillagászati tényeken alapszik, bár maga az elgondolás - mint minden irányítás - csillagászati tényekkel hozható kapcsolatba. Glahn a föld forgását és az ennek következtében előálló látszólagos égmozgást véve alapul, az ASC.től kiindulva a jegyek sorrendjével ellentétes irányban számítja az időt, oly módon, hogy egy-egy negyedet (kvadrátot) 90 fokos szakaszt, tehát 3 házat, 25 évnek vesz. Így az ASC. a születés időpontjának, az MC. a 25. születésnapnak a DESC. az 50.-nek, az IC. a 75.-nek felel meg.
Az IC, vagyis a IV. ház csúcsa a régi asztrológiai hagyomány szerint is utal az életvégre, Glahn idáig számítja az átlagos életkört, amelyet 75 évre tesz. Az életéveket természetesen az IC.-n. túl is lehet számítani s akkor az utolsó negyed, az IC.-t~ ismét az ASC.-ig a 75-100 életévnek felel meg.
Glahn ezt az utolsó negyedet más beosztással még külön időszámításra használja fel, ezúttal a jegyek sorrendjének irányában, ilyenképpen, hogy az ASC.-től kiindulva az IC.-ig megint 75 évet, jegyenként 25-öt számlál.
Ez a másik időszámítás azonban nem látszik annyira találónak, mint az előbbi.
Ha az említett beosztás szerint egy-egy horoszkóp negyed 25 évnek felel meg, akkor egy-egy ház 8 évvel és 4 hónappal egyenlő. Láttuk, hogy az "életkör" az időszámítás alapjául nem az ekliptika fokait, hanem a házakat tekinti. Függetlenül attól, hogy az egyenlőtlen házak fokhossza eltér egymástól, minden házat egyenlően 8 év és 4 hónapnak, azaz kereken 100 hónapnak vesz.
Ez a beosztás is kiemeli, hogy itt egészen földi vonatkozásról van szó, hiszen a sarkalatos pontok s a házcsúcsok földi vonatkozásokra, pl. a láthatárral való kapcsolatokra mutatnak, bár mint minden horoszkóp-elem az ekliptikára vannak vetítve.
Hangsúlyozni kell, hogy az életkör kizárólag az egyenlőtlen házak módszerével alkalmazható, mégpedig egyedül a Placidus féle házszámítás alapján, amelyet a közkézen forgó háztáblázatok is használnak.
Osszuk be az előkészített alapképletet az "életkör" szerint. Húzzunk még egy kört a belső fokbeosztásos körön belül, és osszuk be minden ház közeit 4-4 egyenlő részre, a beosztást, jelző vonalakat a horoszkópkörtől a belül rajzolt körig húzva. Egyenként kiszámíthatjuk a házak fokhosszát, az ASC.-tőt kiindulva.
Példaképletünkben (lásd a 29. oldalon) a 12 ház hossza (22 fok Rák - 21 fok 26 perc Oroszlán) 29 fok 26 perc, ezt 4-gyel osztva 7 fok 21 perc 5 másodpercet kapunk, azonban a másodperceket elhagyhatjuk, vagy kiegészíthetjük.
A 12 ház beosztása tehát a következő helyekre jut: 27 fok 21 perc Rák, 6 fok 42 perc Oroszlán, 14 fok 3 perc Oroszlán, a negyedik negyed határa természetesen az ASC. Húzzuk meg a határjelző vonalakat és írjuk mellé az évek és hónapok számát. Ha egy-egy ház 8 év és 4 hónap, akkor egy-egy házegyed 2 év és 1 hónapnak felel meg.
Az ASC., illetve az I. ház csúcsa mellé írjuk a születés alapdátumát, 1896. május - a napot nem kell, ez mindig a születésnap azután a negyedtől negyedig haladva adjunk a megelőző időhöz mindig két év és egy hónapot, 1898. június - 1900. július, 1902. augusztus - 1904. szeptember, - ez az utóbbi a 12. házcsúcsra jut. Következik a 11. ház, ennek hossza 35 fok, egy-egy negyedrész hossza tehát 8 fok 45 perc - számítsuk ki és jelöljük be a határokat, azután írjuk melléjük folytatólagosan az éveket két év és egy hónapok növelésével.
A X. házat is négy részre osztva, az alábbi időhatárokat jelölhetjük meg: 1915. február, 1917. március, 1919. április, 1921. május. Látjuk, hogy a képlet negyed végén, az MC.-a megint a születésnap következik.
Ugyanígy folytatva a beosztást, tetszés szerinti időre jelölhetjük a dátumokat.
Az apró fokbeosztás mellett természetesen nem lehet a perchosszakat pontosan jelezni a beosztásban, de elég, ha a fokköznek nagyjából megfelelő helyére rajzoljuk a vonást. Azt is tudhatjuk, hogy egy-egy negyedes beosztás fele egy évnek és fél hónapnak felelnek meg, ha nem rajzoltuk és írtuk is be ezeket a kisebb időhatárokat. Ha a házakat így beosztottuk és megjelöltük, készen áll előttünk az életkör. Feltéve, hogy a születés ideje pontos, az "életkör" időbeosztásnak megfelelő ekliptikai helyen megtaláljuk a fényszöget vagy ígérő pontot, amely arra az időre nézve kiemelkedően jellemző.
Tapasztalásunk több száz képlet kapcsán igazolta, hogy az "életkör" utalásai meglepően találók és talán minden más irányításnál biztosabban mutatnak rá az egymást követő periódusok általános jellegére. De vannak asztrológusok, akik az "életkör"-t haszontalannak tartják, holott - állításuk szerint kísérleteztek vele. Nem tudjuk, miért találták elvetendőnek, de az a benyomásunk, hogy néhány, talán kissé felületes kísérlet után abbahagyták az alkalmazását, és nem szereztek elegendő gyakorlatot benne.
Mert az életkör helyes értelmezésének is az a titka, hogy kellően lemérjük az ígérő pontok jelentését, hatékonyságuk súlyát, a jegyek és a házak utalásait, ahonnan a fényszög sugárzások jönnek, stb.
És az "életkör" a legnagyobb mértékben igazolja azt a tapasztalatunkat, hogy a felezőpontok rendkívül érzékenyek s a legtöbb esetben ilyen felezőpontok helyesen jelzik a legkiemelkedőbb hatásokat.
Mégpedig, mint már többször rámutattunk nemcsak planéta párok felezőpontjai, hanem a fényszögek felezőpontja is, sőt ezek még inkább, hiszen sűrűbben fordulnak elő. A fényszög pontoknak erre a jelentékeny szerepére tudtunkkal eddig még nem mutattak rá, maga Glahn sem látszik figyelembe venni ezt, pedig éppen a felezőpontok szolgáltatnak igen sok szembeszökő bizonyítékot módszerének használhatóságára. Egyébként az "életkör"t elvetők állásfoglalására nagyon jellemző a következő adat:
Egy igen kitűnő, nagy tudású asztrológus teljesen hasznavehetetlennek ítéli az "életkőr"-t viszont születési képletében életének egyes, előttem ismert eseményeire az "életkör" oly szembeszökően mutatott rá, mint egyetlen más módszer sem, amelyet ő maga ekkoriban alkalmazott. Minden okom megvan rá, hogy az "életkör" helytálló volta felől meg legyek győződve.
Magától értetődik, hogy az "életkör" utalásai csak akkor lehetnek pontosak, ha az ASC. tehát a születési idő, pontos. Néhány foknyi eltérés egy-két év különbséget eredményezhet az életkörön.
Viszont azt találtam, hogy ha egy nem egészen pontos képlet az utalás alapján helyesbítve lett, akkor később az életkör még mindig bevált. A helyesbítésről majd később lesz szó.
Jelölőnek itt az "életkör" előrehaladását vagy az egy ház = 100 hónap kulcs szerint továbbított ASC. irányítását tekintjük, a jelölő tehát mindig ugyanaz, és csak az ígérő pontokra kell figyelemmel lennünk. A beosztás megmutatja, hogy kb. mikor milyen ígérő hatása esedékes. Nagyjából minden számítás nélkül megállapíthatjuk az időpontot.
Az "életkör"-re nézve bajos volna átszámító táblázatot készíteni, hiszen az időbeosztás a házbeosztást követi, az egyenlőtlen házak hol rövidebbek, hol hosszabbak. Ezért, ha az ígérő pontok
Megjegyzés: Külön érdekességként kell megemlíteni éppen Budapest horoszkópjának példáján a Glahn-kör fontos tulajdonságát, A kör bezárul 100 év után, a ciklikus folyamat újra indul. Ez személyes horoszkópban nehezen tetten érhető. Egy mundánképletben azonban érdekes párhuzamokat találhatunk. 1896-óan, amikor Magyarország a millenniumi ünnepségeket rendezte, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felajánlotta Budapestnek az első újkori olimpia rendezését ebből az alkalomból. Akkor lemondtunk erről a tisztességről. Ma már tudhatjuk hogy ezzel milyen sokat veszítettünk, mekkora megbecsülést és reklámot jelentett volna ez akár évszázadokig is hazánknak. 1996-han világkiállítást rendezett volna Budapest. Az esemény megint csak óriási lehetőséget kínált a városnak és az országnak. Már tudjuk, csak nem beszélünk róla, hogy ez is milyen nagy veszteség. Száz év után tehát hasonló jellegű eseményeket mutat az életkör, csak észre kell venni a párhuzamokat. Dr. J. L.
Esedékességét közelebbről meg akarjuk állapítani, a következőképpen kell eljárnunk: Meghatározzuk a ház fokhosszát, amelyben az illető ígérő pont van, az után megállapítjuk, hogy az ígérő pont milyen távol van az illető ház végétől. Egy-egy ház az életkörben 100 hónapnak felel meg. Az esedékességet egyenlet és hármasszabály segítségével számíthatjuk ki. A ház hossza úgy aránylik a 100 hónaphoz, mint az ígérő távolsága a megelőző házcsúcstól aránylik a keresett időhöz.
