ASZTROLÓGIA
***
Copyright Kozmosz '2000
A Glahn-életkör II.
PÉLDA: Mikor esedékes az Életkör szerint a Nap helyzetpontja?
A Nap a X. házban van, a X. ház hossza (10 fok Bika - 17 fok
Ikrek) 37°. A Nap a megelőző házcsúcstól 17° - 8° 27' = 8° 33' távolságra van.
Eszerint:
37° / 100 = 8° 33' / x
A számítás leegyszerűsítése végett a percek helyett fokok tizedes törtrészeit vesszük, a 2. számú táblázat szerint, két tizedesekre leegyszerűsítve: .
x = (8,55 x 100) / 37 = 23,10
Vagyis 23 hónap és kb. 3 nap. Azért 3 nap, mert 0,10 folt = 6 perc, egy fokban 60 perc van, egy hónapban átlag 30 nap, vagyis a 60fele: ha a percek számának felét vesszük, megkapjuk a napok számát.
23 hónap 3 nap = 1 év és 11 hónap 3 nap, ezt hozzáadjuk a megelőző házcsúcs dátumához, amely 1913. január 29.
1913. 1. 29.
+ 1. 11. 03.
=1915. 1. 02.
Az életkör a Nap pontjához 1913. január 2-án jutott el.
Ha az esedékességet így kiszámítjuk, nem is szükséges a házak közeit négy részre osztani, ha csak a szemléltetés és gyors áttekintés miatt nem.
MÁS PÉLDA: Mikor esedékes az Életkörön az 1. Szerencsekerék pontja?
Az 1. szerencsekerék 23 fok 27 perc Halakban és a 8. házban van. Megállapítjuk a 8. ház hosszát, ez 26 fok, az ígérő a megelőző házcsúcstól, vagyis a 9. ház csúcsától (7 fok Kos-tól) 13 fok 33 perc távolságra van. A formula szerint kiszámítva:
(13,55 x 100) / 26 = 52 hónap kb. 3 nap Vagyis
4 év 4 hó 3 nap
+ 1929 év 9 hó 29 nap (9. ház csúcsa)
=1934 év 2 hó 2nap
Az "életkör"-ben az 1. Szerencsekerék pontja 1934. február 2. táján válik esedékességgé.
A számításokat nem azért végeztük el, egy adott időszab tartalmára, mintha azt várnánk, hogy a jelzett hatások pontosan a kiszámított időpontban érvényesülnek, hanem azért, hogy a várható hatás megközelítő dátumát megállapítsuk, és ezt egyeztessük a tényleges mutatkozó eseménnyel vagy érvényesülő hatással és ennek alapján, esetleg helyesbítsük a születés idejét és azzal az egész képletet. Vagy ha a születési idő megbízható, főleg azért, hogy megállapíthassuk az egymást követő hatásperiódusok határait. Ezek nagyon jellemzőek az "életkörben."
Így pl. tanulmányi képletünkben kiszámítottuk a Nap pontjának esedékességét, az ezt időben közvetlenül megelőző ígérő pont a Hold ötöd fénye. Ha ennek esedékességét is kiszámítjuk, akkor közte és a Nap pontja között lévő különbséget elfelezzük, s így megkapjuk a két hatás határát. Ez annyit jelent, hogy a határig a Hold ötöd fényét jellemző hatás dominál, a határon túl azonban ezt a Nap jellegzetes hatása váltja fel. Az átmenet természetesen nem éles, de ha pontos képlettel dolgozunk, megfigyelhetjük, hogy az így jelzett hatások valóban a megállapított határ táján váltják fel egymást.
Ezt különösen akkor lehet jól megfigyelni, ha pl. határozottan előnytelen, diszharmonikus hatás után kifejezetten jó, harmonikus hatás következik, vagy megfordítva. Az időpontok maguk a jelzett határperiódus közepét mutatják, ebben az időben válhat a hatás a legerősebbé. De a határperiódusok megállapítása azért is hasznos, mert a jellemző események szinte kivétel nélkül azon belül következnek be, ha nem is mindig a periódus közepén, vagyis az ígérő pontján, mert a jelzett időszakon belül más irányítások is esedékessé válhatnak és kiváltják a domináló hatást. Megfigyelhetjük, hogy a más irányítások, jelezte hatások közül rendszerint azok lépnek fel erőteljesebben, amelyek jellege megfelel az "életkör"-ön éppen érvényesülő periódus jellegének. Az "életkör" segítségével mindig találó és egyenesen meglepő prognózisokat adhatunk, legalább nagy vonalakban, persze, ha a képlet pontos. Még némileg pontatlan képlet esetében is bekövetkeznek az életkör jelezte hatások, de ilyenkor ismételten bizonyos időbeli eltolódást észlelünk, amely szinte szabályosan mutatkozik. A kifejtésben azonban nagyon behatóan kell kiértékelnünk minden elemet, mert például hiába következnék az "életkör"-ön a Nap legelőnyösebb fényszöge, ha az alapképletben a Nap gyengén áll, akkor ettől az ígérő ponttól nem várhatunk különösen nagy és jelentékeny hatást. Az életkör sorra nagyon sok ígérő ponton végig halad, de természetesen nem válthat ki mást és többet, mint amennyi már az alapképletben benne rejlik. Ezt egyetlen prognózis-eljárásnál sem szabad elfelejteni! Glahn az "életkörben" az antisciákat is figyelembe veszi. Ezt mi is ajánljuk, mert nem egy esetben egyedül valamelyik planéta antisciája vagy antiscia - fényszög mutat fontos eseményre, amelynek a nyomát nem találjuk, ha csupán a planétákat és a fényszögeket vesszük figyelembe. Ha tehát egészen pontosan akarunk dolgozni, előkészített képletünkben tüntessük fel a planéták, stb. antisciumait és a külsőkörön ezek fényszög pontjait is. Nagyon érdekes megfigyelést tehetünk így, s ezek való ténye világítanak rá. Pl. azt látjuk, hogy kitűnő, előnyös hatású ígérő pontok szinte pontosan egybeesnek, előnytelen antiscia ígérő pontokkal vagy megfordítva. Ilyenkor a valóságban is különös párhuzamosság, vagy egyidejűség mutatkozik a hatások érvényesülésében, s az ígérők valóban jellemzik a sajátságosan keveredő hatásokat. Hiszen az életben gyakran úgy történik, hogy amíg egy bizonyos vonatkozásban a legelőnyösebb események követik egymást, addig valami más vonatkozásban visszásan alakulnak a dolgok, érhet minket egy időben nagy szerencse és súlyos csapás is.
Pl. valakinek kitűnően mennek az anyagi ügyei, vagy szerencsés kitűnő házasságot köt, és szinte egy időben betegség érheti, vagy elveszítheti egy kedves hozzátartozóját, stb. Az ilyen párhuzamokra az "életkör" sokszor ad jellemző utalásokat, csak minden elemet kellő mérlegeléssel kell értékelni.
Visszatérve példaképletünkre, arra következtethetünk, hogy 1915-16 év folyamán a képlet tulajdonosának életében kiemelkedő, előnyös hatások érvényesültek. Erre mutat az, hogy a jelzett időszakban az "életkör"-ön maga a Nap, aztán a Mars hatod fénye, majd a Jupiter hatod fénye következett. A hatásokat és eseményeket ezek a planéták, illetve fényszögeik jellemzik, nem feledve hogy a Mars jó sugárzása a 8. ház csúcsáról, a Kos -ból, a Jupiteré pedig az Oroszlán -ból és a 12. házból jött.
A ház, amelyben az "életkör" éppen halad, szintén nagyon jellemző arra az életszakaszra: a születéstől) kb. a nyolcadik évig a 12. ház dominál. A gyermekkor féltő elzártságával, amikor az emberről, mások határoznak és élete csupa függés. A 11. házban, vagyis a 8-17-ik életévben a fokozódó mozgékonyság, a barátságok, vágyak, tervek jutnak egyre nagyobb szerephez. Amint az életkör a 11. ház csúcsa felé közeledik, a X. házban, tehát kb. a 17-ik és pontosan a 25. életév között az életben elérni szándékozott célok, eredmények, a hivatás kérdései lépnek előtérbe. A fiatalember előtt felmerül a pályaválasztás kérdése, vizsgákat kell letennie vagy olyan tanintézetbe lép, amelyek közvetlenül összefüggnek a választott hivatással, amellett ebben az időben az öntudat is fokozatosan kibontakozik, esetleg komolyabb érzelmi kapcsolatok is kialakulnak. Az M. C. táján már mindez éles körvonalakat kap. Bizonyos kulmináció következik be az öntudatos törekvésekben, a 9. ház időszakában azután a szellemi-lelki élmények lépnek előtérbe, az élet mélyebb kérdéseivel, esetleg utazgatásokkal, távolabbi kapcsolatok kiépítésével, a 8. ház időszakában válságok merülnek fel, külső és belső összeütközésekkel, közelálló személyek halála is gyakran ideesik, stb. Házasságra legtöbb esetben a Nap vagy a Hold, esetleg a VII. ház uralkodója mutat, megfelelő fényszögekkel. Mindebben az asztrológiai értelmező alapvető szabályait kell szem előtt tartani, megfigyelni, hogyan helyezkednek el az elemek a képletben, milyen planéták vagy fényszögek jutnak az egyes házakba, főleg a házcsúcsok közelébe.
A "MUNDÁN ÉLETKÖR"
Glahn az antisciákon felül még az úgynevezett mundán planétákat és fényszögeiket is figyelembe veszi az "életkör"-ben. Mundán ("világi", helyesebben "földi" vonatkozású) planéta alatt a következőket kell érteni, a jegyek, és házak között belső szerves összefüggés van: mindegyik ház rokon a megfelelő jegy jelentés-tartamával. Ha tehát egy planéta, pl. a Bak - ban áll, akkor mundán, azaz földi vonatkozási területe a X. házban jelenik meg, ezzel áll belső kapcsolatban. A mundán planéta a megfelelő ház hosszúságát számítva, ugyanolyan messze áll a ház csúcsaitól, mint amilyen távol áll a jegyben annak 0 fokától. A házak egyenlőtlen hosszúságúak lévén, a mundán planéták helyzetét csak arányszámítással lehet megállapítani: távolsága a ház csúcsától úgy aránylik a ház hosszához, mint az eredeti planéta távolsága a jegy 0 fokától a jegy fok hosszáig. A kiszámítás hasonlóan történik, mint fentebb láttuk. Pl. a Hold a Bak -ban, vagyis a 10. jegyben áll, a mundán - vetülete szerint a X. házba kerülne.
